Sheldon mesél
(egy okostojás meséi)
Fekszem az ágyon és nézem az Agymenők című sorozatot. Már nem először látom, ezért hol pasziánszozok közben, hol csak simán agyalgok. Most épp azon, hogy miképp fogok mesét mondani az unokáimnak.
Lelki szemeim előtt megjelenik a kép, ahogy ülök a hintaszékben és réveteg tekintettel elkezdem a magam kreálta történeteket az előttem kuporgó gyerekeknek.
- Egyszer volt, hol nem volt, az Óperenciás tengeren is túl
Ekkor a tévében megáll a történet folyása, és az okostojás Sheldon kinézve a képernyőről elkezdett hozzám beszélni.
- Tudtad, hogy az óperencia eredetileg ober Enns, az Enn tartományon túl. A klasszikus mesék jelentős része a mai Németország területén a kisebb királyságok, hercegségek területén megtörtént bűnügyek adaptációja. A magyar katonák, akik Ausztriában szolgáltak és az iparos legények, akik át is keltek az Inn folyón hozták a történeteket, illetve a nyomtatásban németül megjelent történeteket. A magyar paraszti fül nem tudott mit kezdeni az eredeti német szavakkal, ezért áthallás útján lett óperencia. Például a Welsben állomásozó huszárok. A svájci határhoz közeli Bregenzben állomásozó bakák, akik az év 365 napjában látták a csillogó, örökké hófödte hegyeket, hozhatták az üveghegyen túl és bergengócia kifejezéseket.
Majd visszafordulva, leoltotta Leonardot
Én kissé meglepetten folytattam a kitalált történetemet.
- Élt egy bús király, kinek volt egy gyönyörű lánya. A vár előtt éjt nappallá téve állt egy strázsa
Ekkor Sheldon újra felém fordulva újabb monológba kezdett:
- A strázsa, szláv eredetű szó. A honfoglalás korában a területen élő szláv őslakosoktól kerülhetett át, akik a határvidéken éltek.
Majd folytatódott tovább Leonard kioktatása.
Én kissé idegesen folytattam a történetet.
- A királylány egyszer megbökte az ujját egy rózsa tövisével
Sheldon megint közbeszólt
- Ugye tudod, hogy a rózsának tüskéje van, nem tövise. A tövis egy önvédelem céljára módosult oldalhajtás, amit nehéz letörni. A tüske a kéreg szövet módosulása, ezért könnyű eltávolítani.
A film forgott tovább, míg én kerestem a kiutat a gondolataim labirintusából
- A labirintusból úgy juthatsz ki, ha valamelyik kezedet az egyik falra teszed és arról le nem véve sétálsz a kijáratig
Mondta Sheldon vigyorogva.
Én folytattam a mesém
- A szúrástól mindenki elaludt. Még a kapu előtti őrbódéban álló őr is.
- Annak a bódénak volt a neve a fakabát. Csak állni lehetett abban az elő oldal nélküli csúcsos tetejű hatszögletű fa építményben. A nagyobb városok terein, fontosabb útkereszteződéseiben is voltak ilyen fakabátok, ahol a posztos rendőrök látták el szolgálatukat. A bódé környékén járőröztek, mindenkit ismertek. Rengeteg információval rendelkeztek. Bármilyen rendkívüli eseménynél sípszóval kommunikáltak a többi rendőrrel.
- Sheldon! Menj Kukutyinba zabot hegyezni!
Mindtam, mire Ő mindjárt felelt is.
- Kukutyin a Maros bal partján Deszk és Ferencszállás között elterülő falu volt. A Maros szabályozása előtt egyszer elöntötte a zabföldjeiket az ár, amiért is, hogy mentsék a termést, ladikokból sarlóval arattak. Távolról ez tűnhetett úgy, mintha hegyeznék a zabot.
Itt riadtam fel az álmomból. Körülnéztem és láttam, hogy a tévében már valami ismeretterjesztő film megy.
Jobban végiggondolva, ez a rémálom nem is annyira álom. Hisz, én így szoktam mesélni!
#SzaPe
