Egyszer volt, hol nem volt, az Enns folyón innen, de még Bregenz városán sem túl, született egy kis bárány.

                Ez a bárány, bár négy lábbal látta meg a napvilágot, nagyon kezes kis jószág volt. De attól, hogy kezes volt, még nem lett kezeslábas. Bár, bio gyapjú ruhát hordott, a szőrme bundája miatt az állatvédők állandóan lekezelték.

                Egyszer ez a bárány eldöntötte, hogy saját kezébe veszi a sorsát. Legott vett egy vonatjegyet, melyet a zord kalauz lekezelt.

                A nagyvárosba érve kezéből kicsúsztak a dolgok. Egy kezeletlen beteg ember, aki vegyszerekkel kezelte a növényeit, kezeskedett, hogy kezébe veszi az életét. Ám ehhez kezesnek hívta barinkat, hogy kéz alatt vehessen egy kézi váltós autót. A kis bárány így lett megint kezes, de kézelőgombot hordani mégsem tudott.

                A bárány, hogy valamiből megéljen, kézműveskedésre adta a fejét. Keze híjján a manufaktúra csődbe ment, így fiatal élte végén, bekeccsé lett.