Rózsahegyi Vladimír (szül: Rosenberg Manó) gondterhelten simogatta az íróasztalán lévő szakállt.  A szőrzet tulajdonosa, egy kecske nem tartózkodott a lakásban, békésen legelgetett Békésen. Rózsahegyi mindkét szentháromságban (Biblia, Talmud, Korán- MSZMP, MSZP, FIDESZ) csalódva fordult a bölcsesség eme megtestesítőjéhez.

• Mit csináljak? – kérdezte magától – három napja noszogatnak az uniós támogatások miatt. Kilátó, tanösvény, megújuló energia. Micsoda hülyeségek ezek. Mit lehet még kitalálni, amivel eladhatóak?

A szakállat tartó fa állványból egy szálka állt az ujjába. Mérgesen felszisszent, de mindjárt jött is az isteni szikra.

                Gyorsan papírt vett elő és már jegyzetelt is.

                Lombkorona tanösvény pollen allergiásoknak. Az erdőt kitermeljük, és abból a faanyagból készítünk egy kb 3 méter magas hidat. Mivel kezeletlen lesz a fa, egyben kalandpark is. A lombkorona sétány neve lehetne „Híd a jövőbe”. Értelmetlen és nem vezet sehova. Akik félnek az erdőben, azok is bátran látogathatják, hisz váratlan vadtámadás biztosan nem történik.

                Kilátó tériszonyosoknak. Kb 40 centi magasságával akár kerekesszékkel is látogatható. Amennyiben a későbbiekben mégis igény lenne valami magasságra, a kilátó egyik oldaláról 50 méter szélességben, 500 méter hosszúságban és 10-12 méter mélységben a földet kitermeljük. Így máris  normális látványban lesz része a nagyérdeműnek.

                Megszűnt bányákba napelemeket lehet telepíteni. Nem veszélyeztetik a rovarokat, nem rontják a tájképet. Ha mégis nagyon kell az a fránya napsütés, tükrökkel megoldható a fény lejuttatása.

                Szélerőművek megszűnt kőbányákba.  Nem rontják a tájképet és nem veszélyeztetik a madarakat. Ventilátorokkal megoldható, hogy forogjanak is.

                Rózsahegyi büszkén nézett végig a lapon. Hívta a titkárnőjét, hogy gépelje le és küldje fel a minisztériumba.

                                    SzaPe