Szent Péter a karjában tartott Bischon havanese kiskutyával megállt az ajtó előtt. Még megvakarta a kutyus állát majd kopogásra emelte a karját, de bentről már hallatszott is az érces hang.
- Bújj be!
Péter mindig megijedt picit, mert elfelejtette, hogy a főnöke mindent tud. Belépett az irodába, ahol az Úr lábát az asztalon pihentetve kényelmes székéből nézte a monitort.
- Mondd Petya, mit hoztál?
Péter az asztalhoz lépett és a kutyát letéve már mondta is.
- A Lucifer vezette evolúciós részlegünk új, sikergyanús fejlesztése.
Az Úr érdeklődve vette a kezébe a kis szőrgombolyagot. Az megnyalta a kezét és vakkantott egyet. Isten mindjárt elmosolyodott és elkezdte vakarni a kutya füle tövét, mire hálás csaholás volt a reakció.
- Mondd már Péter, mi ez?
- Ez, a vadonélő farkasból szelekciós génmódosítás által létrehozott emlős.
- Mi az a farkas?
- Egy falkában élő ragadozó emlős, fejlett szociális érzékekkel.
- Ez jó. Nyugodtan gyártásba adhatod! De ezt te is tudtad, miért hoztad ide nekem?
És megint megsimogatta az immár ölébe fészkelt ebet.
- Mert van egy kis gond!
- Gond?
- Sajnos, nem kompatibilis a földet jelenleg uraló hüllőkkel.
- A dínókra gondolsz?
Az Úr megsimogatta a kutyust, majd Péterhez fordult.
- Kérlek, menj oda a páncélszekrényhez. Van benne egy piros boríték „Armageddon” felirattal. Fogd, és hajtsátok végre az abban foglaltakat.
Másnap a dínók félelemmel vegyes érdeklődéssel figyelték a horizonton feltűnő gyorsan közeledő gömböt.
SzaPe