Egyszer Lábatlanban, október 8-án született egy lábasfejű.

Nyolc lábával octopus lett nem lábasjószág.

Testvéreivel egy ágyban, lábtól-fejtől aludtak.

Ahogy nődögélt folyton a lábasok közt lábatlankodott.

Mikor lába már egy lábnyi volt, a saját lábára állt.

Nem volt ő már láb alatt, hisz messze haladt.

Egy reggelen a reggelijének lába kélt.

Ahogy kereste eledelét, a lábával kőbe rúgott.

Amíg lábadozott folyton Bubót dúdolt.

Lábára lábtyűt húzni nem tudott, ezért csak zoknit hordott.

Ám egy reggel bal lábbal kelt, s menten felfázott.

A történetem ennyi volt, több lépésre nem jutott.