Rózsahegyi Vladimír (született: Rosenberg Manó) a hirtelen felvillanó világosságra ébredt. A fény, mintha egy alagút végén látszott volna. Már épp elgondolkozott a sors kifürkészhetetlenségéről, amikor egy éles hang rántotta vissza a valóságba.

                -Armandó! Itt is van egy kis dög!

                Rózsahegyi azonnal megindult a VIII. kerületi panel tizedik emeletén lévő konyha zsíros-olajos trutyitól ragadós, málló bútorlapok között a védelmet nyújtó csatornacsövek közé.

Ott, a csepegő szennyvízben fürödve gondolta végig, hogy mi is történhetett.

                Arra még emlékszik, hogy otthon a Feng-shui szerint elefántokat rakott a régi párttagsági könyveket, a Talmudot, a Bibliát és a Koránt tartó polcra. A Tőke és a Mein kampf pár éve lekerült az egyik fiókba, hisz azok mostanság nem tesznek jót a karrierjének.  Aztán, ahogy szoktak, elmentek a misére. Természetesen az első sorba, hogy jól lássák, Ő hívő keresztyén. Este egy szülinapi partyn volt, ahol a desszertet egy helyi óvónő szolgálta fel, a saját testéről. Ja kérem! Elváltan két gyerekkel nagy luxus ám a közalkalmazotti lét. Még jó, hogy leszavazták a béremelést. Akkor soha nem láthatta volna ezt a testet.

                Másnap elment a családdal kirándulni a Balatonra. De mivel fürödni hideg volt. megnézték a zalavári kegyhelyet, ahol imádkozott Szt Ciril lelki üdvéért, az jól jöhet manapság.

Utána irány Zalaszántóra a Sztupához. Ahogy mások is, füstölőt gyújtottak, és körbejárták az építményt. A felső szinten tök jól pörögtek azok a hengerek. A gyerekkel versenyeztek, kié forog többet.

                Aztán elindultak. Az autóban kezdte érezni a szorítást a mellkasában, meg a bal karja zsibbadását. Félreállt, az asszony mindjárt hívta is a mentőket. Az ébrenlét mezsgyélyén látott egy hőléggömböt szállni a magasban.  Azt hitte a pénzhiány miatt ez az új légimentő eszköz. Aztán a fény!

                Most meg itt szürcsöli a csatornalét. A hat lábából egyszerre kettővel kezdte vakarni a fejét, nem értette mi történt. Arra már rájött, hogy csótány lett. de miként, miért? Neki valahol Szent Péterrel kellene most beszélgetnie, hisz olyan vallásos volt.

De, ha reinkarnálódott, mit tud tenni, hogy magasabb szintre jusson? Megeszi a többiek elől a csótánymérget? Mérhetetlen zabálással nem sok ember tud karriert építeni. A csápja hirtelen elkezdett rángatózni a nevetéstől, ahogy rágondolt a párt arcára, aki mindig kondérral vagy teli tányérral pózol. Így elgondolkozva sétált ki a rothadó konyhabútor alól.

                Mire felfogta, hogy egy papucs árnyéka vetődik rá, már ki is lapult

                Buddha elégedetten dőlt neki egy fának. – Mondom én! Sok út vezet a Nirvánába!

                                     SzaPe