Rengeteg állat szerepel a tudomány és irodalomtörténetben. Sokat hallottunk, beszélünk róluk, de ismerjük-e sorsukat. Mit érezhettek függetlenül attól, hogy valós vagy képzeletbeliek voltak.

Lajka kutya, Schrődinger macskája vagy Ethon a sas, aki Prométheusz máját tépkedte. Róluk szólnak ezek az írások, melyek nyomokban igazságot tartalmaznak.

Lajka

                Csendben ülök ebben a bádogdobozban. Az utóbbi pár órában nagyon felgyorsultak az események, de most már nyugalom van. Meg meleg.

                Hol van már a boldog kölyökkor? Azok a moszkvai utcák, a boldog kergetőzések a testvérekkel. A menekülés a sintérek elől. Egyszer ők voltak az okosabbak és gyorsabbak. Az állandó ütlegelés és éhezés a koszos telepen. Aztán a remény, amikor jött az a pár öltönyös és elvittek. Kaptam ételt, törődést. Igaz, hogy bohócot csináltak belőlem és ruhát adtak rám, meg mindenféle kütyüket adtak rám, de ők boldogok voltak ettől, én meg örültem és jól éreztem magam.

Aztán amikor beraktak abba a dobozba és jött a rázkódás, meg morgás. Egyedül voltam és nagyon féltem. Aztán az az irtózatos nyomás. Csak lapultam a helyemen, de mi mást tehettem volna, hisz mozdulni sem tudtam. És egyszer csak megszűnt a nyomás, és nagyon könnyű lettem. Voltam már eufóriában, de most tényleg lebegtem. És ahogy kinézek az ablakon látok valami fura nagy kékséget. Nagyon szép.

                De most már kezdenek hiányozni a fehér ruhások. és éhes is vagyok. És egyre melegebb van. Nincs vizem, a nyelvem kiszáradt, és még mindig csak melegszik ez a ruha …..

Schrődinger macskája

                Azon gondolkodom, hogy valós vagyok-e. A gazdám megfigyel engem, tehát létezem, de mivel a megfigyelő épp figyel, ezzel beavatkozik az életembe, tehát nem azt látja, hogy milyen vagyok, hanem azt, amilyenné a megfigyeléssel tett. De mivel más nem lát, ezért a számukra nem is létezem.

                Ülök ebben a dobozban, és itt van mellettem valami szerkezet. Hangosan ketyeg, nem tudok miatta pihenni. Azt sem tudom, hogy élek-e vagy már meghaltam?

Vajon mi lehet odakint? Hallom a gazdám elméjét zakatolni, tele van mindenféle gondolatokkal. Azt nem tudom, hogy hol vagyunk, csak azt, hogy hol nem. Nem vagyok a dobozon kívül.

                Elegem van már ebből a bizonytalanságból. Elegem van ebből a ketyegésből!

Ethon a sas

                Közeleg az ebédidő! Már megint máj.

Múltkor olvastam az Olümposzi hírmondó életmód rovatában az egyhangú étkezések egészségkárosító hatásáról. Arról nem beszélve, hogy ennyi belsőségtől köszvényt lehet kapni. Persze Zeusz könnyen van. Megparancsolom, hogy…..! Hogyan kedves Zeusz, hogyan? Mit szólnál, ha Te is minden nap csak nektárt ihatnál? 30 évig? 3 év is sok, nem harminc.

Ellopta a tüzet. Oké! És? Nem te vagy a főisten? Miképp hagyhattad, hogy ez megtörténjen? Persze. Prométheusz! Hozz létre embert! Legyen tökéletes! Ha meg azt teszi, akkor kiláncolod és egy sas meg mindennap tépkedje a máját. Klafa. Igazi Istenhez való viselkedés.

                Na, hagyom a zsörtölődést. Már csak 28 év. Mit nem adnék egy jó lecsóért

Kleopátra kígyója

• Kérem, mesélje el, hogy miként is történt ama szörnyűséges eset!
• Békésen tekergőztem a sivatagban valami élelemet keresve, mert ugye nagy a család, amikor emberek jöttek. Nagyon rosszarcú emberek voltak, szinte sütött belőlük a gonoszság. Próbáltam elkerülni a velük való találkozást, de nekem támadtak. Valami botokkal maceráltak, majd egy zsákba dobtak és úgy raboltak el. Nagyon meg voltam ijedve.
• És, mi történt utána?
• Rettegtem, hogy mi fog történni. Nagyon sokáig voltam a zsákban. Aztán egyszer csak kinyitották a zsákot és egy kéz elkapta a torkomat. Teljesen rettegésben voltam, azt hittem ott halok.
• És ebben a rettenetes helyzetben mi történt?
• Küzdöttem az életemért, amikor egy Kleopátra frizurás tejszagú némber nézett velem farkasszemet. Én teljes felindultságba kerültem a félelemtől. Aztán fogta magát, és egy ágyra feküdt velem. Hallottam már ilyen perverziókról. A távoli Rómában egy Ciccolína nevű szenátor is tett ilyet, de azt sosem gondoltam volna, hogy velem is megtörténhet. Aztán elkezdte csúsztatni a kezét a farkam irányába, amikor már nem bírtam tovább a kínzást és belemartam a nyakába. Na ekkor elengedett és sikerült kicsúsznom az őrök keze közül.
• Köszönöm a beszámolót. Ebből is látszik, hogy milyen szadista módon bánnak a szegény ártatlan állatokkal.

                      SzaPe